NapiHír24 – A legfrissebb hírek egy helyen📅 2026. november 22., vasárnap•🎉 Mai névnap: Cecília

Mindössze nyolc napja lépett hivatalba az új legfőbb ügyész, máris vizsgálatot rendelt el – komoly fordulat jöhet!

Az új legfőbb ügyész portréja az aranykonvojügyről szóló cikkhez

Máris fontos vizsgálatot indított az új legfőbb ügyész – az Orbán-kormány idején történt aranykonvojügyet vizsgálják

Még tíz napja sincs hivatalban Fejes Péter, az új legfőbb ügyész, de máris jelentős intézkedést hozott: belső vizsgálatot rendelt el az ukrán aranykonvoj feltartóztatásának ügyében. Az eset korábban komoly politikai visszhangot váltott ki, és Orbán Viktor személyes szerepe is felmerült.

A 2026. november 13-án ismertetett döntés újabb fordulatot jelent a több mint 27 milliárd forint értékű pénzt és aranyat érintő ügyben. Az akció körülményeit már büntetőeljárás keretében is vizsgálják, az új ügyészségi vezetés pedig a korábbi ügyészségi döntések felülvizsgálatát is megkezdte.

Fejes Péter szoros határidőt szabott a vizsgálatra

Az új legfőbb ügyész péntek reggel, a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában számolt be arról, hogy belső ellenőrzést kezdeményezett az aranykonvoj ügyében.

A vizsgálat lebonyolítására már kijelölte a felelős személyt, és rövid határidőt határozott meg. Arról azonban egyelőre nem adott tájékoztatást, hogy pontosan mikorra várható az ellenőrzés befejezése.

Fejes Pétert november 3-án választotta meg az Országgyűlés legfőbb ügyésznek, hivatalát pedig november 4-én foglalta el. Első intézkedései között máris olyan ügyet vett elő, amely az előző kormány idején jelentős politikai vitákat váltott ki.

A rádióinterjúban az ügyészség korábbi működésével kapcsolatban így fogalmazott:

„Én úgy érzem, hogy hibák voltak, és ezekkel a hibákkal szembe kell nézni.”

A legfőbb ügyész szavai arra utalnak, hogy az új vezetés kész felülvizsgálni a korábbi döntéseket, és szükség esetén feltárni az esetleges szakmai mulasztásokat.

Két külön eljárásban vizsgálják az aranykonvoj ügyét

Fontos különbséget tenni a most elrendelt belső vizsgálat és a már folyamatban lévő büntetőeljárás között.

A belső ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az ügyészség korábbi intézkedései és döntései megfelelőek voltak-e, illetve történtek-e szakmai hibák az ügy kezelése során.

A büntetőeljárás ezzel szemben annak tisztázására irányul, hogy az aranykonvoj feltartóztatásával összefüggésben történhetett-e bűncselekmény.

A két vizsgálat tehát eltérő kérdésekre keresi a választ, eredményeik azonban egyaránt fontosak lehetnek az ügy teljes körű feltárásában.

Az új legfőbb ügyész szerint történhettek hibák, de nem beszél rendszerszintű problémáról

Fejes Péter hangsúlyozta, hogy az aranykonvoj ügye kiemelt jelentőségű, ugyanakkor egyetlen eset alapján nem lehet az egész ügyészi szervezet működését megítélni.

Álláspontja szerint egyelőre nem bizonyított, hogy az ügyészség korábban általánosságban politikai befolyás alatt állt volna.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ügyészeknek minden külső nyomásgyakorlással szemben ellenállónak kell lenniük, döntéseiket pedig kizárólag szakmai és jogi szempontok alapján hozhatják meg.

Az új vezető ezzel egyértelművé tette, hogy az ügyészség függetlenségének megőrzését kiemelten fontosnak tartja.

Már előzetes eredményei is vannak a vizsgálatnak

Fejes Péter péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában további részleteket árult el az elrendelt ellenőrzésről.

Elmondása szerint a belső vizsgálat során már születtek előzetes megállapítások, azonban végleges következtetéseket még nem lehet levonni.

A vizsgálatot egy olyan magas beosztású ügyész végzi, aki korábban nem vett részt az aranykonvoj ügyének intézésében.

Ez azért lehet fontos, mert így az ellenőrzést olyan szakember folytatja le, aki nem volt közvetlenül érintett a korábbi döntések meghozatalában.

Komoly következményei lehetnek a vizsgálatnak

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső ellenőrzés milyen megállapításokra jut, és feltár-e olyan hibákat, amelyek további intézkedéseket indokolnak.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy elszigetelt szakmai problémáról vagy szélesebb körű hiányosságokról van-e szó.

Az azonban már most látható, hogy Fejes Péter hivatalba lépését követően rövid időn belül megkezdte a korábbi ügyészségi döntések felülvizsgálatát.

Az aranykonvojügyben elrendelt vizsgálat eredménye nemcsak a konkrét eset tisztázása szempontjából lehet meghatározó, hanem az új ügyészségi vezetés működéséről is fontos képet adhat.

A végleges megállapításokra és az esetleges további intézkedésekre azonban még várni kell.

A 27 milliárdos aranykonvoj ügye: lezárták a pénzmosási nyomozást, de továbbra is vizsgálják az intézkedés körülményeit

Az ügy előzményei 2026. március 5-ig nyúlnak vissza, amikor a magyar hatóságok feltartóztattak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító járművet.

A hét ukrán állampolgár összesen 35 millió eurót, 40 millió amerikai dollárt és 9 kilogramm aranyat szállított. A több mint 27 milliárd forint értékű szállítmányt a hatóságok lefoglalták, az akcióban pedig a Terrorelhárítási Központ munkatársai is közreműködtek.

Az akkori hatósági intézkedést követően pénzmosás gyanúja miatt indult nyomozás. Az ukrán Oscsadbank azonban már az ügy kezdetén hangsúlyozta, hogy a szállítmány egy szabályos, nemzetközi bankközi tranzakcióhoz kapcsolódott.

Augusztusban jelentős fordulat történt

Az ügyben 2026. augusztus 19-én vált nyilvánossá egy meghatározó fejlemény: a NAV Bűnügyi Főigazgatósága bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást.

A pénzszállítók jogi képviselője által ismertetett hatósági indokolás szerint a lefoglalt értékek a Raiffeisen Bank és az Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származtak. A pénz és az arany jogszerű eredetét a rendelkezésre álló dokumentumok is alátámasztották.

A pénzmosás gyanúja miatt indított eljárás tehát lezárult, a márciusi hatósági akció körülményeivel és jogszerűségével kapcsolatban azonban továbbra is számos kérdés maradt megválaszolatlanul.

Orbán Viktor neve is felmerült az ügyben – a volt kormányfő visszautasította a kormányzati beavatkozásról szóló állításokat

Az aranykonvoj feltartóztatásával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan ki kezdeményezte és rendelte el a nagyszabású hatósági műveletet.

A Telex 2026. június 3-án, az ügy körülményeit ismerő forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Orbán Viktornak is szerepe lehetett az intézkedés elrendelésében. A lap értesülései szerint az akció időpontjáról is kormányzati szinten születhetett döntés.

Szeptemberben további részletek kerültek nyilvánosságra. A pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda tájékoztatása alapján egy ügyészi feljegyzésben olyan korábbi belügyi egyeztetésről esett szó, amelyen a művelet elrendelőjének személye is felmerült.

Orbán Viktor azonban 2026. október 9-én határozottan tagadta, hogy a pénzszállítók feltartóztatása kormányzati utasításra történt volna.

A volt miniszterelnök álláspontja szerint a hatóságok önállóan, saját hatáskörükben jártak el. Úgy vélte, hogy az intézkedésben részt vevő szakemberek munkája inkább elismerést érdemelne.

A nyilvánosságra került sajtóértesülések és Orbán Viktor nyilatkozata között jelentős eltérés mutatkozik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az eddig ismertetett információk önmagukban nem bizonyítják a volt miniszterelnök személyes büntetőjogi felelősségét.

A jogellenes fogvatartás gyanúját továbbra is vizsgálják

Az ügyészség október 2-án hivatalosan közölte, hogy a jogellenes fogvatartás gyanúja miatt megindított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség veszi át.

Ez azt jelenti, hogy miközben a pénzmosással kapcsolatos eljárás már lezárult, a pénzszállítók feltartóztatásának körülményeit és az intézkedés esetleges jogellenességét továbbra is vizsgálják.

Az eljárás egyik központi kérdése, hogy milyen információk alapján született meg a márciusi akcióról szóló döntés, és rendelkeztek-e az intézkedésben részt vevő hatóságok a szükséges jogi felhatalmazással.

Több száz feljelentés érkezett az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban

Fejes Péter új legfőbb ügyész péntek esti televíziós interjújában arról is beszámolt, hogy az előző kormányzat tevékenységével összefüggésben összesen 252 feljelentés érkezett az illetékes ügyészségi szervekhez.

A beadványok a Fővárosi Főügyészséghez, valamint a Központi Nyomozó Főügyészséghez és annak szervezeti egységeihez kerültek.

A feljelentések magas száma azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy mindegyik esetben büntetőeljárás indul. Az ügyészségnek először meg kell vizsgálnia a beadványok tartalmát, és meg kell állapítania, hogy fennállnak-e a nyomozás megindításának törvényi feltételei.

Egyes feljelentéseket akár el is utasíthatnak.

Jelentős változások jöhetnek az ügyészség működésében

Az új legfőbb ügyész az ügyészségi szervezet átalakításáról is beszélt.

A tervek között szerepel öt főosztály, illetve önálló osztály megszüntetése, a vezetői állomány megújítása, valamint a nyomozóügyészségek létszámának növelése.

November 13-án letette hivatali esküjét Costopulos Orestis, az új büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes, aki hétfőtől tölti be tisztségét.

Az új vezetésre jelentős feladatok várnak, különösen a korábban nagy közéleti visszhangot kiváltó ügyek szakmai felülvizsgálata során.

Mi következhet most az aranykonvoj ügyében?

A következő időszakban derülhet ki, hogy a Fejes Péter által elrendelt belső vizsgálat milyen megállapításokra jut, illetve feltár-e olyan szakmai hibákat vagy mulasztásokat, amelyek további intézkedéseket indokolnak.

Egyelőre nincs ellenőrzött információ arról, hogy Orbán Viktor személyes felelősségét bármilyen hatósági döntés megállapította volna, és a belső vizsgálathoz kapcsolódó újabb letartóztatásról sem érkezett megerősített hír.

Az azonban már biztos, hogy az új legfőbb ügyész hivatalba lépését követően rövid időn belül elrendelte az előző kormány idején történt egyik legvitatottabb hatósági intézkedés felülvizsgálatát.

A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy sikerül-e pontosan feltárni a 2026. március 5-i művelet döntéshozatali hátterét, az intézkedés jogalapját és az esetleges felelősségi kérdéseket.

A belső vizsgálat és a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményei adhatnak választ arra, hogy mi történt valójában a több mint 27 milliárd forint értékű ukrán aranykonvoj feltartóztatásakor.

Értékeld a cikket!

Mennyire volt hasznos vagy érdekes? Adj 1–10 csillagot!

Még nincs értékelés. Légy az első!