NapiHír24 – A legfrissebb hírek egy helyen📅 2026. november 22., vasárnap•🎉 Mai névnap: Cecília

Hány fok legyen a lakásban télen? Így csökkenthető a fűtési költség

21 fokra állított termosztát, radiátor és húszezer forintos bankjegyek egy téli otthonban.

Hány fok legyen a lakásban télen? Mutatjuk, hogyan csökkenthető a fűtési költség!

A hideg idő beköszöntével egyre több magyar család számára válik fontossá, hogyan tarthatja kellemesen melegen az otthonát anélkül, hogy túl magasra emelkedne a fűtésszámla.

Sokan 23–24 fokra állítják a termosztátot, mások már 20 fokos szobahőmérséklet mellett is jól érzik magukat. De vajon hány fok az ideális télen? Érdemes éjszakára visszavenni a fűtést? És mennyit lehet megtakarítani, ha mindössze egy-két fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tartunk a lakásban?

A válasz nem minden háztartásban ugyanaz. Az épület szigetelése, a fűtési rendszer típusa, a lakók életkora és egészségi állapota egyaránt befolyásolja, milyen hőmérséklet mellett érezhetjük jól magunkat.

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel mérsékelhető a téli energiafogyasztás.

Hány fok legyen a lakásban télen?

Sok egészséges felnőtt számára a 20–22 Celsius-fok közötti szobahőmérséklet kellemes kiindulópont lehet.

Nem szükséges azonban a lakás minden helyiségét ugyanolyan hőmérsékletre felfűteni. A hálószobában például sokan alacsonyabb hőmérsékleten alszanak jobban, míg a fürdőszobában kellemesebb lehet a melegebb környezet.

Az alábbi táblázat általános, tájékoztató jellegű beállításokat mutat.

HelyiségJavasolt kiinduló hőmérséklet
Nappali20–22 °C
Hálószoba18–20 °C
Gyerekszoba20–22 °C
Fürdőszoba használat közben22–24 °C
Konyha19–21 °C
Előszoba18–20 °C

Ezek nem mindenkire érvényes előírások. Kisgyermekek, idősek, krónikus betegséggel élők és mozgásukban korlátozott személyek esetében magasabb hőmérsékletre is szükség lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO lakhatási és egészségügyi iránymutatása szerint a hideg évszakban a 18 Celsius-fok általánosan biztonságos minimumként szolgálhat az egészséges lakosság számára, de a sérülékenyebb csoportok ennél melegebb környezetet igényelhetnek.

Mennyit lehet megtakarítani, ha egy fokkal lejjebb vesszük a fűtést?

Gyakran hallani, hogy már egyetlen fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet is érezhető energiamegtakarítást eredményezhet.

Ennek egyszerű fizikai magyarázata van: minél nagyobb a különbség a lakás belső hőmérséklete és a kinti levegő hőmérséklete között, annál nagyobb lehet az épület hővesztesége.

Ha például odakint 0 fok van, bent pedig 23 fok, akkor a hőmérséklet-különbség 23 fok.

Amennyiben a lakás hőmérsékletét 21 fokra csökkentjük, a különbség már csak 21 fok lesz.

Egy egyszerűsített hőveszteségi modellben ez körülbelül 8,7 százalékkal kisebb hőveszteséget jelent.

Nézzük meg, hogyan változhat az elméleti fűtési energiaigény különböző beállítások mellett!

Belső hőmérsékletElméleti csökkenés a 23 fokhoz képest
23 °C0%
22 °C4,3%
21 °C8,7%
20 °C13,0%
19 °C17,4%

A számítás 0 Celsius-fokos külső hőmérsékletet és változatlan épületjellemzőket feltételez.

Fontos, hogy ezek az értékek nem garantált számlamegtakarítások. A tényleges fogyasztást a napsütés, a szigetelés, a szellőztetés, a fűtési rendszer hatásfoka és a melegvíz-fogyasztás is befolyásolja.

Mennyit jelenthet ez forintban?

Sokakat elsősorban az érdekel, hogy a termosztát visszavételével mennyi pénz maradhat a pénztárcájukban.

Tegyük fel, hogy egy háztartás havi, kizárólag fűtésre fordított változó energiaköltsége 40 ezer forint.

Ha a fogyasztást sikerül 5, 10 vagy 15 százalékkal csökkenteni, a következő megtakarítások adódhatnak.

Havi fűtési költség5% megtakarítás10% megtakarítás15% megtakarítás
20 000 Ft1 000 Ft2 000 Ft3 000 Ft
40 000 Ft2 000 Ft4 000 Ft6 000 Ft
60 000 Ft3 000 Ft6 000 Ft9 000 Ft
80 000 Ft4 000 Ft8 000 Ft12 000 Ft

Egy havi 60 ezer forintos fűtési költségnél például 10 százalékos tényleges megtakarítás havi 6 ezer forintot jelentene.

Öt hasonló fogyasztású fűtési hónap alatt ez összesen 30 ezer forint lehetne.

A táblázat szemléltető számításokat tartalmaz. Az alapdíjak, a fogyasztási ársávok és az egyéb számlatételek miatt a tényleges pénzügyi megtakarítás eltérhet az energiafogyasztás százalékos csökkenésétől.

Érdemes éjszakára lejjebb venni a fűtést?

Sokan egész éjszaka ugyanazon a hőmérsékleten tartják a lakást, pedig bizonyos fűtési rendszereknél az éjszakai hőmérséklet mérsékelt csökkentése is segíthet az energiafogyasztás visszafogásában.

Egy hagyományos radiátoros fűtéssel rendelkező lakásban például a nappali 21–22 fok helyett éjszakára 19–20 fok is megfelelő lehet, amennyiben a lakók egészségi állapota és komfortérzete ezt lehetővé teszi.

A programozható termosztát segítségével automatikusan beállíthatjuk, hogy lefekvés után csökkenjen a hőmérséklet, reggel pedig ismét kellemes meleg legyen a lakásban.

Padlófűtésnél és hőszivattyús rendszereknél azonban más lehet az optimális megoldás.

A padlófűtés lassabban reagál a hőmérséklet változtatására, a hőszivattyú pedig gyakran egyenletes, alacsony előremenő vízhőmérséklettel működik hatékonyan. Ezeknél a rendszereknél a nagy éjszakai visszaszabályozás nem feltétlenül előnyös.

Érdemes tehát a fűtési rendszer sajátosságaihoz igazítani a termosztát programját.

Hány fok legyen a lakásban, ha kisgyermek vagy idős ember él benne?

A fűtési költségek csökkentése nem mehet az egészség rovására.

A kisgyermekek, idősek és bizonyos krónikus betegséggel élők érzékenyebbek lehetnek a hidegre.

Egy idős ember például, aki a nap nagy részét ülve tölti, ugyanabban a 20 fokos helyiségben könnyebben fázhat, mint egy aktívan mozgó fiatal felnőtt.

Ilyen esetekben indokolt lehet a 21–23 fokos vagy egyénileg ennél magasabb szobahőmérséklet fenntartása.

Csecsemőknél ugyanakkor a túlmelegedést is kerülni kell, különösen alvás közben. A megfelelő szobahőmérsékletet az életkorhoz, az öltözethez és a gyermekorvosi ajánlásokhoz kell igazítani.

A legfontosabb, hogy ne kizárólag a termosztát kijelzőjén szereplő számot figyeljük, hanem azt is, hogyan érzik magukat a lakásban élők.

Miért nem érdemes túlságosan lehűteni a lakást?

Bár az alacsonyabb szobahőmérséklet csökkentheti a fűtési energiaigényt, a túl hideg lakás más problémákat is okozhat.

A hideg falakon és ablakokon könnyebben kicsapódhat a levegőben lévő nedvesség, különösen akkor, ha magas a páratartalom vagy nem megfelelő a szellőzés.

Ez hosszabb távon penészesedéshez vezethet.

A penész nemcsak esztétikai probléma: ronthatja a beltéri levegő minőségét, és egyes embereknél légúti panaszokat is súlyosbíthat.

Különösen figyelni kell az alábbi helyekre:

  • Külső falak és sarkok.
  • Ablakok környéke.
  • Nagyobb bútorok mögötti területek.
  • Fürdőszoba és konyha.
  • Rosszul szigetelt, hideg helyiségek.

A penészesedés kockázatának csökkentéséhez fontos a megfelelő fűtés, a páratartalom ellenőrzése és a rendszeres szellőztetés.

Mennyi legyen a páratartalom télen?

A lakás komfortérzetét nemcsak a hőmérséklet, hanem a levegő páratartalma is meghatározza.

A túl száraz levegő kellemetlen lehet a szemnek, a bőrnek és a légutaknak, míg a túl magas páratartalom elősegítheti a páralecsapódást és a penész kialakulását.

Sok lakásban a 40–60 százalék közötti relatív páratartalom megfelelő kiindulópont lehet. Hideg időben, rosszul szigetelt falak és ablakok mellett azonban ennél alacsonyabb páratartalomra is szükség lehet a páralecsapódás elkerüléséhez.

Egy egyszerű digitális páratartalom-mérő segítségével folyamatosan ellenőrizhetjük a lakás levegőjét.

Ha az ablakok belső felületén rendszeresen vízcseppek jelennek meg, érdemes megvizsgálni a szellőzés, a páratartalom és a hőszigetelés állapotát.

Tíz egyszerű módszer a fűtési költségek csökkentésére

1. Állítsuk be megfelelően a termosztátot

Nem feltétlenül szükséges 23–24 fokra fűteni a nappalit.

Ha 21–22 fok mellett is kényelmesen érezzük magunkat, érdemes kipróbálni ezt a beállítást, és figyelni a fogyasztás változását.

2. Ne takarjuk el a radiátorokat

A radiátor elé helyezett kanapé, szekrény vagy vastag függöny akadályozhatja a meleg levegő áramlását.

Hagyjunk elegendő helyet a fűtőtest körül, hogy a hő könnyebben eljusson a helyiség többi részébe.

3. Szellőztessünk röviden és intenzíven

Télen általában célszerűbb rövid időre teljesen kinyitni az ablakot, mint órákon keresztül bukóra hagyni.

Néhány perces intenzív szellőztetéssel kicserélődhet a helyiség levegője anélkül, hogy a falak és a bútorok jelentősen lehűlnének.

A szellőztetés gyakoriságát a lakók számához, a páraterheléshez és a lakás szellőzési rendszeréhez kell igazítani.

4. Ellenőrizzük az ablakok és ajtók tömítését

A rosszul záródó nyílászárókon keresztül jelentős mennyiségű meleg levegő távozhat.

A megfelelő tömítések javíthatják a komfortérzetet és csökkenthetik a nem kívánt huzatot.

A szükséges szellőzőnyílásokat azonban soha ne zárjuk el, különösen nyílt égésterű gázkészülékek mellett.

5. Használjuk ki a napsütést

A napsütéses téli napokon érdemes elhúzni a függönyöket és felengedni a redőnyöket.

Az ablakokon bejutó napsugárzás hozzájárulhat a lakás felmelegedéséhez.

Napnyugta után a redőnyök leengedése és a megfelelő függönyök használata mérsékelheti az ablakokon keresztüli hőveszteséget.

6. Használjunk programozható termosztátot

Egy megfelelően beállított termosztát automatikusan igazíthatja a fűtést a család napirendjéhez.

Nem feltétlenül szükséges ugyanazt a hőmérsékletet fenntartani akkor, amikor mindenki dolgozik vagy iskolában van, mint amikor az egész család otthon tartózkodik.

7. Ellenőriztessük a fűtési rendszert

Egy rosszul működő vagy elhanyagolt fűtési rendszer több energiát fogyaszthat, miközben kevésbé hatékonyan melegíti fel a lakást.

A kazán rendszeres karbantartása, a radiátorok megfelelő működésének ellenőrzése és a rendszer beszabályozása egyaránt fontos lehet.

Gázkészülékek karbantartását mindig megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberre bízzuk.

8. Öltözzünk az évszaknak megfelelően

Egy meleg pulóver, vastagabb zokni vagy kényelmes papucs sokat javíthat a komfortérzeten.

Így előfordulhat, hogy alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is kellemesen érezzük magunkat.

Ez azonban nem helyettesíti a megfelelő fűtést, különösen idősek és kisgyermekek esetében.

9. Figyeljük a tényleges energiafogyasztást

A fűtési szokások változtatásának hatását legjobban a fogyasztási adatok alapján lehet követni.

Érdemes rendszeresen feljegyezni a gázóra vagy a villanyóra állását, és összehasonlítani a hasonló időjárású időszakok fogyasztását.

Így pontosabb képet kaphatunk arról, mely változtatások hoztak valódi megtakarítást.

10. Gondoljunk a hőszigetelésre is

Hosszabb távon a megfelelő hőszigetelés az egyik leghatékonyabb módja lehet a fűtési energiaigény csökkentésének.

A homlokzat, a padlásfödém és a nyílászárók állapota jelentősen befolyásolja, milyen gyorsan hűl le az épület.

Egy jól szigetelt lakásban ugyanazt a szobahőmérsékletet általában kisebb energiafelhasználással lehet fenntartani.

Olcsóbb folyamatosan fűteni, vagy időnként kikapcsolni a fűtést?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés a téli hónapokban.

Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb átlagos belső hőmérséklet csökkenti az épület hőveszteségét.

A fűtés teljes kikapcsolása azonban nem minden lakásban jó megoldás. A túlzott lehűlés ronthatja a komfortérzetet, növelheti a páralecsapódás kockázatát, és szélsőséges esetben a vízvezetékek elfagyásához is vezethet.

Ráadásul a különböző fűtési rendszerek eltérően reagálnak a hőmérséklet változtatására.

Egy hagyományos gázkazános, radiátoros rendszer gyorsabban felmelegítheti a helyiségeket, mint egy nagy hőtároló tömegű padlófűtés.

Hőszivattyús rendszereknél pedig a hirtelen, nagy teljesítményű visszafűtés ronthatja a hatékonyságot.

A legjobb megoldás ezért általában a fűtési rendszerhez és a lakás adottságaihoz igazított, mérsékelt hőmérséklet-szabályozás.

Miért fontos a biztonság a fűtési szezonban?

A fűtési költségek csökkentése érdekében soha ne használjunk olyan eszközt, amelyet nem beltéri fűtésre terveztek.

A gáztűzhely, a faszenes grillsütő és a benzinmotoros generátor nem alkalmas lakás fűtésére.

Használatuk zárt térben súlyos szén-monoxid-mérgezést vagy tüzet okozhat.

Égésterméket termelő fűtőberendezések mellett különösen fontos a megfelelő levegő-utánpótlás, a rendszeres karbantartás és az előírásoknak megfelelő szén-monoxid-érzékelő használata.

A biztonságos fűtés mindig fontosabb, mint a rezsiköltségek csökkentése.

Összegzés: hány fok legyen a lakásban télen?

A legtöbb egészséges felnőtt számára a 20–22 fokos nappali hőmérséklet megfelelő kiindulópont lehet, míg a hálószobában sokan a 18–20 fokos környezetet találják kellemesnek.

A termosztát egy-két fokkal történő visszavétele csökkentheti a fűtési energiaigényt, de a tényleges megtakarítás az épület állapotától, a külső hőmérséklettől és a fűtési rendszer működésétől függ.

A megfelelő szellőztetés, a radiátorok szabadon hagyása, a nyílászárók ellenőrzése és a tudatos termosztát-beállítás együttesen segíthet a téli kiadások mérséklésében.

A legfontosabb azonban, hogy olyan hőmérsékletet válasszunk, amely mellett az otthonunk egészséges, biztonságos és kényelmes marad.

És nálatok hány fok van télen a lakásban? Elég a 20–21 fok, vagy inkább 23–24 fokban érzitek jól magatokat? Írjátok meg kommentben!

A cikkben szereplő megtakarítási összegek szemléltető számítások. A tényleges energiafogyasztás és fűtési költség az egyéni körülményektől függően változhat.

Értékeld a cikket!

Mennyire volt hasznos vagy érdekes? Adj 1–10 csillagot!

Még nincs értékelés. Légy az első!