Vitézy Dávid Lázár János korábbi döntéseit bírálta.
A Seszták Miklós ügyében emlegetett, mintegy 6,5 milliárd forintos készpénzlefoglalás után újabb korábbi kormánytag döntései kerültek a politikai viták középpontjába. Vitézy Dávid több olyan közlekedési beruházást és állami szerződést is kifogásolt, amelyek Lázár János korábbi miniszteri időszakához kapcsolódnak. Az M6-os autópálya üzemeltetése és egy MÁV-hoz köthető irodabérlés ügyében nyomozásról is beszámoltak, ám ez önmagában nem jelenti azt, hogy Lázár János személyesen büntetőeljárás gyanúsítottja lenne.
Vitézy Dávid szerint súlyos kérdéseket vetnek fel a korábbi szerződések
Vitézy Dávid egy 2026. július 28-án megjelent Válasz Online-interjúban beszélt arról, hogy a korábbi közlekedési minisztériumi működés áttekintése során több vitatott beruházás és szerződés került elő.
Állítása szerint olyan belső minisztériumi dokumentumokat is találtak, amelyek fontos információkat tartalmazhatnak a korábbi döntések előkészítéséről.
A politikus a Lázár János minisztersége idején született döntések kapcsán úgy fogalmazott:
„Tele vagyunk száz- és ezermilliárdos történetekkel.”
Vitézy szerint több ügyben is szükségessé vált a korábbi szerződések és pénzügyi konstrukciók felülvizsgálata.
Egyes esetekben feljelentés is történt, a hatóságok pedig nyomozást rendeltek el.
Fontos azonban különbséget tenni a politikai kifogások, a feljelentések és a büntetőjogi felelősség megállapítása között.
Az M6-os autópályánál 105 milliárd forintos különbségről beszélnek
Az egyik legtöbb kérdést felvető ügy az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának üzemeltetéséhez kapcsolódik.
Vitézy Dávid állítása szerint a korábbi minisztériumi vezetés egy olyan konstrukciót támogatott, amelyben a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. 149 milliárd forintért láthatta volna el az autópálya üzemeltetését 11 éven keresztül.
A korábbi üzemeltető, az M6 Duna ugyanakkor a beszámoló szerint 44 milliárd forintos ajánlatot tett ugyanarra az időszakra.
A két összeg közötti eltérés:
105 milliárd forint.
Ez rendkívül jelentős különbség, de a két ajánlat tényleges összehasonlíthatósága külön vizsgálatot igényel.
Vitézy 2026. szeptember 14-én az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a minisztérium feljelentést tett az ügyben, és a nyomozást is elrendelték.
A közölt információk szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást.
A Fidesz ugyanakkor vitatta Vitézy állításait.
A párt szerint nem született végleges kormánydöntés a kifogásolt konstrukcióról, ráadásul a két ajánlat műszaki tartalma sem feltétlenül azonos.
Vitézy erre minisztériumi dokumentumok bemutatásával reagált, amelyek szerinte alátámasztják, hogy Lázár János elutasította a kedvezőbbnek tartott megoldást.
Azt, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhelhet felelősség, kizárólag a hatósági eljárás eredménye alapján lehet megállapítani.
A mohácsi Duna-híd ügye is napirendre került
Nem az M6-os autópálya az egyetlen nagy értékű beruházás, amelynek korábbi pénzügyi feltételeit kifogásolták.
A mohácsi Duna-híd építésével kapcsolatban Vitézy Dávid azt állította, hogy a kivitelező Duna Aszfalt számára a beruházás jelentős részének elkészülte előtt rendkívül magas, 98 százalékos előleget fizettek ki.
Az új minisztériumi vezetés ezt követően felülvizsgálta a beruházás pénzügyi és műszaki feltételeit.
A közölt információk szerint tárgyalásokat kezdtek a kivitelezővel, amelyek eredményeként megállapodás született egy jelentős összeg visszatérítéséről.
- augusztus 17-én az MTI arról számolt be, hogy a megállapodás 59 milliárd forintnyi előleg visszafizetését érinti.
Ez azonban a visszafizetésről szóló megállapodás bejelentése volt, nem annak igazolása, hogy a teljes összeg már megérkezett az államhoz.
A híd építését a beszámoló szerint nem állították le.
A minisztérium célja a beruházás költségeinek és műszaki tartalmának felülvizsgálata volt.
A MÁV irodabérlésének ügyében is vizsgálódnak
A korábbi közlekedési minisztériumi döntésekkel kapcsolatos viták egy budapesti irodaház bérlésére is kiterjedtek.
A Telex által ismertetett történet szerint az állam 2024 augusztusában mintegy 8000 négyzetméternyi területet bérelt ki a Metropol irodaházban.
Az ingatlant azonban a beszámoló szerint hosszabb ideig nem használták.
Később felmerült, hogy a MÁV egyes szervezeti egységeit költöztetnék az épületbe, ami további átalakításokat és kiadásokat tehetett szükségessé.
Az ügyben a közölt információk szerint 2026 szeptemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást.
Lázár János ugyanakkor vitatta, hogy a teljes folyamatért személyesen őt terhelné felelősség.
A korábbi miniszter álláspontja szerint az ingatlanbérlésről az állami vagyonkezelő döntött.
Az ügy egyik központi kérdése ezért az, hogy pontosan mely szervezetek és döntéshozók hagyták jóvá a bérlést, milyen szakmai indokok alapján, és milyen pénzügyi következmények ismeretében.
A Seszták-ügy miatt kapott új figyelmet a történet
A korábbi miniszteri döntések körüli vitákra a Seszták Miklós ügyében megjelent hírek is ráirányították a figyelmet.
A beszámoló szerint 2026. november 12-én és 13-án a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársai több helyszínen összesen mintegy 6,5 milliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak egy büntetőeljáráshoz kapcsolódóan.
Unger Anna, a hivatal elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénz tulajdonosának személyét még bizonyítani kell.
Ez különösen fontos körülmény, hiszen a megtalált készpénz mennyisége önmagában nem bizonyítja, hogy azt valamely konkrét politikus birtokolta, vagy hogy bűncselekményből származik.
A Seszták-ügy és a Lázár János korábbi döntéseivel kapcsolatos vizsgálatok jogilag különálló történetek.
A két ügy között ezért pusztán a politikai szereplők korábbi kormányzati tisztsége alapján nem lehet büntetőjogi összefüggést megállapítani.
Újabb „fogolykiváltó ima”? Politikai célzásként merült fel a kérdés
A történethez egy szokatlan politikai utalás is kapcsolódott.
Rétvári Bence KDNP-s politikus korábban fogolykiváltó imákat hirdetett olyan személyekért, akiket politikai foglyoknak tart.
Ennek nyomán merült fel ironikus kérdésként, hogy a most vizsgált ügyek vezethetnek-e újabb hasonló politikai helyzethez.
Lázár János esetében azonban nincs a megadott beszámolóban olyan ellenőrzött információ, amely személyes gyanúsításról, őrizetbe vételről vagy letartóztatásról szólna.
A folyamatban lévő nyomozások nem jelentik automatikusan azt, hogy a volt miniszter ellen vádat emelnek, vagy bármilyen büntetőjogi felelősségét megállapítják.
A politikai célzásokat ezért el kell különíteni a tényleges hatósági döntésektől.
Mi következhet most?
Vitézy Dávid korábbi nyilatkozatai alapján a minisztérium további szerződéseket és beruházásokat is vizsgálhat.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben újabb dokumentumok, feljelentések vagy hatósági döntések is napvilágra kerülhetnek.
A jelenleg ismertetett ügyek közül az M6-os autópálya üzemeltetése és a MÁV-hoz kapcsolódó irodabérlés esetében már nyomozásról számoltak be.
A mohácsi Duna-hídnál pedig jelentős összegű előleg visszafizetéséről szóló megállapodás került a nyilvánosság elé.
A következő lényeges fejleményeket az jelentheti, ha a hatóságok nyilvánosságra hozzák a vizsgálatok eredményeit, vagy újabb hivatalos döntések születnek.
Egyelőre tehát nem az a bizonyított kérdés, hogy Lázár János ellen személyesen eljárás indul-e, hanem az, hogy a korábbi állami beruházások és szerződések megfeleltek-e a jogszabályi és gazdálkodási követelményeknek.
A vizsgálatok lezárásáig az érintettek büntetőjogi felelőssége nem tekinthető megállapítottnak.





