Újabb jelentős fejlemény történt a magyarországi korrupciógyanús ügyek feltárásával és a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban. November 17-én Fejes Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta Unger Annát, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökét. A találkozón a két szervezet jövőbeni együttműködéséről tárgyaltak, és rendszeres szakmai egyeztetésekben állapodtak meg. A fejlemény különösen nagy figyelmet kaphat a Seszták-ügyben nemrég lefoglalt, több milliárd forintnyi készpénz miatt.
Fontos bejelentés érkezett: szorosabb együttműködésre készül az NVVH és az ügyészség
A Legfőbb Ügyészség november 17-i tájékoztatása szerint Fejes Péter és Unger Anna személyesen egyeztetett a két intézmény közötti szakmai kapcsolatokról.
A találkozón az intézmények elnökhelyettesei is részt vettek.
A megbeszélés középpontjában az állt, hogyan tudja a két szervezet hatékonyabban összehangolni a feladatait, különösen a vagyonvisszaszerzéssel és az ügyészségi eljárásokkal kapcsolatos területeken.
A közlemény egyik legfontosabb eleme szerint:
„A Legfőbb Ügyészség és az NVVH vezetése a jövőben rendszeresen munkamegbeszéléseket fog tartani.”
Ez azt jelenti, hogy az intézmények vezetői nem egyszeri találkozóban gondolkodnak, hanem folyamatos szakmai kapcsolattartást terveznek.
A bejelentés ugyanakkor nem tartalmazott konkrét új büntetőeljárást, letartóztatást vagy egy meghatározott ügyben született közös döntést.
Már korábban megkezdődtek az egyeztetések
Bár a mostani találkozó jelentős lépés, az NVVH és a Legfőbb Ügyészség közötti kapcsolat nem novemberben kezdődött.
A két szervezet képviselői már szeptember 24-én tárgyalóasztalhoz ültek.
Akkor Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes fogadta Unger Annát és Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettest.
A korábbi egyeztetésen már felmerült, hogy az együttműködés részleteit külön írásos megállapodásban rögzítik.
Időközben az ügyészség vezetésében is változás történt.
Az Országgyűlés november 3-án Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésszé, aki másnap hivatalba is lépett.
A november 17-i találkozó tehát az új legfőbb ügyész vezetésével folytatott intézményi egyeztetés egyik fontos állomása.
Arról azonban nem közöltek részleteket, hogy a korábban tervezett írásos együttműködési megállapodást már aláírták-e.
A Seszták-ügyben megtalált milliárdok miatt különösen nagy a figyelem
A bejelentés időzítése azért is figyelemre méltó, mert az NVVH néhány nappal korábban jelentős készpénzlefoglalásról számolt be a Seszták Miklós volt minisztert érintő büntetőeljárásban.
A november 12-én és 13-án végrehajtott kutatások során több magyarországi helyszínen intézkedtek a nyomozók.
A beszámoló szerint Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében is tartottak kutatásokat.
Az eljárás során erdős területeken elásott, épületekben elrejtett és széfekben tárolt készpénzt találtak.
A nyilvánosságra hozott összegek a következők voltak:
- 5 071 632 000 forint
- 2 658 350 euró
- 1 257 100 amerikai dollár
A különböző pénznemekben megtalált készpénz együttes értékét megközelítőleg 6,5 milliárd forintra becsülték.
A hivatal tájékoztatása szerint a lefoglalt összeget november 13-án befizették a Magyar Államkincstárba.
A hatalmas összeg megtalálása azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a pénz eredete vagy tulajdonosa bizonyított lenne.
Fontos kérdés maradt, hogy valójában kié a lefoglalt pénz
Unger Anna korábbi nyilatkozata alapján a hatóságoknak még tisztázniuk kell, pontosan ki rendelkezett a megtalált vagyonnal, és milyen forrásból származott az összeg.
Seszták Miklós tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
Védője szintén vitatta, hogy a lefoglalt készpénz a volt miniszter tulajdonát képezné.
Ezért a nyomozás egyik legfontosabb feladata a pénz eredetének és az esetleges bűncselekményekkel való kapcsolatának bizonyítása lehet.
A készpénz lefoglalása nem azonos a büntetőjogi felelősség megállapításával vagy a vagyon végleges elkobzásával.
A hatóságoknak a bizonyítékokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell összegyűjteniük, és az ügyben végső soron a bírósági döntéseknek lehet meghatározó szerepük.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is új lehetőségeket teremthet
A magyarországi intézményi változásokkal párhuzamosan európai szinten is fontos fejlemények történtek.
A rendelkezésre bocsátott beszámoló szerint Magyarország 2026. augusztus 2-án az Európai Ügyészség, vagyis az EPPO részt vevő tagállamává vált.
A csatlakozást az Európai Bizottság 2026/1701. számú határozata erősítette meg.
Az Európai Ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik, így bizonyos csalási és korrupciós ügyekben is eljárhat.
A magyarországi operatív működés megkezdése azonban további személyi és eljárási feltételekhez kötött.
Fontos hangsúlyozni, hogy az EPPO-hoz történő csatlakozás és az NVVH ügyészséggel kialakított együttműködése két külön folyamat.
A november 17-i közlemény nem jelentette be, hogy az Európai Ügyészség átvenné a Seszták-ügyet, vagy hogy az NVVH-val közös eljárást indítana.
Unger Anna szerint további ügyeken is dolgoznak
Az NVVH elnöke már a november 16-i rádióinterjújában beszélt arról, hogy hamarosan egyeztetnek az új legfőbb ügyésszel.
Unger Anna azt is jelezte, hogy a hivatal szervezetének kialakítása még folyamatban van.
A beszámoló szerint jelenleg megközelítőleg ötven munkatárssal dolgoznak, és több olyan ügy is napirenden van, amelyről egyelőre nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.
A rendszeres ügyészségi egyeztetések segíthetik a nyomozati és vagyonvisszaszerzési feladatok összehangolását.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden vizsgált ügyben vádemelés vagy vagyonelkobzás történik.
A következő hónapok mutathatják meg, milyen eredményt hoz az együttműködés
A november 17-i bejelentés legfontosabb üzenete, hogy az NVVH és a Legfőbb Ügyészség vezetése rendszeres szakmai egyeztetésekkel kívánja erősíteni az együttműködést.
A Seszták-ügyben megtalált milliárdok miatt a közvélemény figyelme különösen nagy lehet.
A következő időszakban az lesz a döntő kérdés, hogy a hatóságok milyen bizonyítékokat tudnak összegyűjteni, sikerül-e tisztázni a lefoglalt vagyon eredetét, és milyen jogi döntések születnek az érintett eljárásokban.
A több milliárd forintos készpénz felkutatása után most a bizonyítás és a jogszerű vagyonvisszaszerzés jelentheti a következő nagy feladatot.
Hogy a most bejelentett rendszeres együttműködés milyen konkrét eredményeket hoz, az a következő hónapok fejleményeiből derülhet ki.





