Két földrengést is regisztráltak 2026. november 18-án, szerda hajnalban Magyarországon és Romániában. A magyarországi földmozgás Bélapátfalva térségében történt, ahol 2,5-ös magnitúdójú rengést mértek. Alig több mint két órával később Romániában egy jóval erősebb, 5,7-es földrengés következett be. A román hatóságok tájékoztatása szerint több segélyhívás érkezett, hat embert pedig kórházba szállítottak.
Éjfél után mozdult meg a föld Magyarországon
Szerda hajnalban, 2026. november 18-án 0 óra 36 perckor földrengést regisztráltak Heves vármegyében, Bélapátfalva közelében. A földmozgás magnitúdója 2,5 volt, amely a kisebb földrengések közé tartozik, azonban a környéken élők számára így is érzékelhető lehetett.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint három településről érkeztek lakossági bejelentések.
Balaton, Bekölce és Mikófalva lakói közül többen is jelezték, hogy érzékelték a földmozgást.
A földrengésről az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is beszámolt. A hivatalos magyarországi közlemények nem jeleztek személyi sérülést vagy jelentős anyagi kárt.
Romániában jóval erősebb földrengés következett
Miközben Magyarországon kisebb földmozgást észleltek, a szomszédos Romániában néhány órával később lényegesen erősebb rengés történt.
A román Országos Földfizikai Kutatóintézet (INCDFP) felülvizsgált adatai szerint 2026. november 18-án, helyi idő szerint 2 óra 48 perc 55 másodperckor 5,7-es magnitúdójú földrengés pattant ki a Vrancea szeizmikus térségben.
A földrengés fészke 120,8 kilométeres mélységben helyezkedett el.
Az epicentrum Focșani városától körülbelül 48 kilométerre délre, Buzăutól 61 kilométerre délre, Sepsiszentgyörgytől pedig 64 kilométerre keletre volt.
A rengést Románia számos térségében érezték. A román közszolgálati televízió beszámolója szerint a földmozgás hatása az országhatárokon túl is érzékelhető volt, többek között Bulgáriában, Ukrajnában és a Moldovai Köztársaságban.
Hat embert szállítottak kórházba a romániai földrengés után
Az erősebb földmozgást követően több segélyhívás érkezett a román hatóságokhoz.
A román Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) november 18-i tájékoztatása szerint Galac megyében kilenc segélyhívást regisztráltak.
Az esetek következtében hat embert szállítottak kórházba. Közülük öten pánikrohamot kaptak, egy további személynél pedig pánikroham és fejsérülés is jelentkezett.
Buzău megyében két további segélyhívás érkezett. Az egyik érintett pánikrohamot szenvedett el, a másik személyre pedig egy bútordarab esett rá. A hatósági közlemény szerint ezekben az esetekben nem volt szükség kórházi szállításra.
Az események után a mentő- és katasztrófavédelmi egységek több térségben ellenőrzéseket végeztek.
A helyszíni vizsgálatok Brăila, Buzău, Kovászna, Galac, Iași, Neamț, Vrancea és Vaslui megyére, valamint Bukarestre is kiterjedtek.
A román katasztrófavédelem közzétett összesítése szerint az ellenőrzések során nem jelentettek anyagi károkat.
Miért lehetett érezni ilyen nagy területen a földrengést?
A földrengések hatását nem kizárólag a magnitúdó határozza meg. Fontos szerepet játszik a rengés mélysége, az epicentrumtól mért távolság, a talaj szerkezete és az épületek állapota is.
A Vrancea térségében előforduló földrengések egy része jelentős mélységben keletkezik. Az ilyen földmozgások szeizmikus hullámai nagyobb területen is érzékelhetők lehetnek.
Ez magyarázza, hogy egy romániai epicentrumú rengés hatását az országhatárokon túl is észlelhetik.
A november 18-i esemény esetében a román szeizmológiai intézet 120,8 kilométeres fészekmélységet állapított meg.
A földrengés pontos paramétereit a szakemberek a mérőállomások adatai alapján határozzák meg, ezért az elsőként közzétett értékeket később módosíthatják.
Van összefüggés a magyarországi és a romániai földrengés között?
A két földmozgás ugyanazon az éjszakán történt, azonban eltérő térségekben és jelentősen különböző magnitúdóval.
Magyarországon Bélapátfalva közelében 2,5-ös, Romániában a Vrancea szeizmikus térségben 5,7-es magnitúdójú rengést regisztráltak.
A rendelkezésre álló hivatalos tájékoztatások nem állapítottak meg közvetlen kapcsolatot a két esemény között.
Önmagában az, hogy két földrengés néhány órás különbséggel következik be, még nem bizonyítja, hogy az egyik kiváltotta a másikat.
A földrengések közötti esetleges összefüggések vizsgálata részletes szeizmológiai elemzést igényel.
Figyelmeztethetnek a mobiltelefonok a földrengés előtt?
A romániai földrengés után ismét előtérbe került a telefonos földrengésriasztások kérdése.
A román katasztrófavédelem külön hangsúlyozta, hogy a hivatalos RO-ALERT rendszer nem küld előzetes figyelmeztetést a földrengések bekövetkezése előtt.
A Google Android Earthquake Alerts rendszere ettől eltérően működik.
Az Android rendszerű telefonok gyorsulásérzékelőinek segítségével bizonyos körülmények között észlelhető a szeizmikus aktivitás, és a rendszer egyes felhasználóknak még a földrengéshullámok megérkezése előtt figyelmeztetést küldhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszer napokkal vagy órákkal előre meg tudná jósolni a földrengéseket.
Az előzetes figyelmeztetés jellemzően legfeljebb néhány másodperces előnyt jelenthet, és nem minden földrengés esetében érkezik értesítés.
Mit kell tenni, ha földrengés kezdődik?
A szakemberek szerint földrengés közben az egyik legfontosabb szempont a nyugalom megőrzése és a megfelelő védekezés.
Ha valaki épületen belül tartózkodik, ne próbáljon a rengés közben a lépcsőn vagy a liften keresztül kimenekülni.
Lehetőség szerint húzódjon egy stabil asztal alá, védje a fejét és a nyakát, és maradjon távol az ablakoktól, valamint a leeső tárgyaktól.
A szabadban tartózkodóknak érdemes távol maradniuk az épületektől, elektromos vezetékektől és más veszélyes szerkezetektől.
A földmozgás megszűnése után ellenőrizni kell, hogy történt-e személyi sérülés, illetve látható-e károsodás az épületen.
Súlyos sérülés, tűz, gázszivárgás vagy más közvetlen veszély esetén a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.
Magyarországon is előfordulnak érezhető földrengések
Bár Magyarország nem tartozik Európa legaktívabb földrengéses térségei közé, kisebb földmozgások rendszeresen előfordulnak.
A szeizmológiai mérőhálózat olyan rengéseket is képes regisztrálni, amelyeket a lakosság egyáltalán nem érzékel.
A november 18-i bélapátfalvai földrengés ugyanakkor arra is példa, hogy egy viszonylag kis magnitúdójú eseményről is érkezhetnek lakossági észlelések.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium arra kéri azokat, akik érezték a földmozgást, hogy töltsék ki az intézet online kérdőívét.
A lakossági beszámolók segíthetik a kutatókat annak pontosabb meghatározásában, hogy a rengést mely településeken és milyen erősséggel érzékelték.
Mire lehet számítani a következő napokban?
Egy erősebb földrengést követően előfordulhatnak utórengések, azonban azok pontos időpontját és erősségét nem lehet megbízhatóan előre jelezni.
A szakemberek ezért azt javasolják, hogy a lakosság a hivatalos szeizmológiai intézetek és katasztrófavédelmi szervek közleményeit kövesse.
A november 18-i események ismét ráirányították a figyelmet a földrengésekre és a lakossági felkészülés fontosságára.
Magyarországon ezúttal kisebb, 2,5-ös magnitúdójú földmozgást mértek, Romániában viszont az 5,7-es rengés után hat ember kórházi ellátására is szükség volt.
A két esemény egyaránt emlékeztet arra, hogy a földrengések váratlanul következhetnek be, ezért érdemes előre megismerni a legfontosabb biztonsági szabályokat.
Források
- HUN-REN Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium – 2026. november 18-i hivatalos tájékoztatás
- BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Földrengés volt Magyarországon
- INCDFP – Román Országos Földfizikai Kutatóintézet, 48627-es esemény
- IGSU – Román Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség, november 18-i közlemény
- TVR Info – Beszámoló a Vrancea térségében történt földrengésről





