NapiHír24 – A legfrissebb hírek egy helyen📅 2026. november 22., vasárnap•🎉 Mai névnap: Cecília

Magyar Péter Brüsszelbe utazik, hogy elérje azt, ami Orbán Viktornak soha nem sikerült

Az Európai Unió következő hétéves költségvetése, az MFF lesz a legfontosabb pontja az EU-csúcsnak, amire Magyar Péter magyar miniszterelnök komoly célkitűzéssel érkezett: vissza akarja szerezni azokat az uniós forrásokat, amelyeket az Orbán-kormány alatt az ország végleg elveszített. Az MFF-ről szóló viták mindig hosszúak és feszült, hiszen mindegyik tagállam nagyobb nemzeti borítékot szeretne. Ugyanakkor az ezúttal António Costától szokatlanul kétnaposra tervezett csúcson más vitás témák is szóba kerülnek: az EU bővítése mellett a magas energiaárak elleni fellépésről, a migrációról, valamint Ukrajna további támogatásáról is szó esik majd.

Négy hónap után ismét Brüsszelben találkoznak a tagállamok állam- és kormányfői, akik az Európai Tanács júniusi találkozójához hasonlóan ezúttal is egy sűrű, kétnapos csúcson tárgyaljanak az EU szempontjából fontos témákban.

A júniusihoz képest ezúttal jóval feszültebb csúcs várható, hiszen több konfliktusos téma is napirenden van, köztük az unió következő, 2028-tól kezdődő költségvetése, de az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborúi miatt a növekvő energiaárak, Oroszország egyre gyakoribb hibrid támadásai is a főbb témák között van, miközben a ceutai válság után a migráció is nagyobb figyelmet kap.

Az igazi politikai harc csak most kezdődik 

A csúcs fő témáját elsősorban az uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) adja, hiszen az Európai Tanács elnöke, António Costa azt szeretné, hogy abban még idén megállapodjanak a tagállamok, amire egyébként a júniusi csúcsot lezáró konklúzióban is kitértek a tagállamok állam- és kormányfői.

António Costa, az Európai Tanács elnöke felszólal az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésén 2026. szeptember 24-én

Fotó: Jeenah Moon / Reuters

Hogy az MFF-ről szóló viták milyen hosszúak, jól mutatja, hogya legutóbbi költségvetésről egy maratoni, ötnapos csúcs után tudtak megállapodni 2020-ban.

Ahogy azt az Indexen többször is kifejtettük, jelenleg is elég nagy a szakadék a tagállamok különböző álláspontjai között, hiszen értelemszerűen mindegyik tagállam szeretne a saját országának egy nagyobb szeletet a tortából, miközben jelenleg a költségvetés nagyságában sincs egyetértés, nemhogy abban, hogy a különböző célokra milyen arányban fordítsanak összegeket.

A csúcs előtt mindössze pár nappal mutatta be a soros elnökséget ellátó Írország a tárgyalási keretdokumentumot, az ún. negoboxot, amiben az egymással ellentétes álláspontokat próbálta összefésülni.

Jelenleg a javaslat senkinek sem tetszik: a nettó befizetők, az ún. fukar államok továbbra is sokallják az 1,83 billió eurós költségvetés nagyságát, amiből tovább faragnának. Főleg a közös agrárpolitikára (KAP), valamint az uniós átlagtól elmaradt régiók felzárkóztatására szánt kohéziós alap forrásait csökkentenék, míg a nettó haszonélvezők, a magukat kohézió barátainak nevező 17 tagállam épp azon források növelését szeretnék elérni, amit az ír javaslat összesen három százalékkal csökkentene.

Magyarország az utóbbi csoportba tartozik, és Magyar Péter magyar miniszterelnök a csúcs előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az ír negobox az ország számára elfogadható, hiszen egyrészt az azt megelőző ciprusi javaslathoz képest még nőtt is egymilliárddal a Magyarországnak szánt boríték nagysága. Azonban ennél többel szeretné növelni az országnak szánt borítékot, mivel

Magyar azt szeretné, hogy a mostani költségvetési ciklusban az Orbán-kormány miatt elveszített 2,1 milliárd eurót a következő költségvetésben megtérítsék.

A Magyarországnak járó kohéziós források 55 százalékát ugyanis még az Orbán-kormány idején a jogállamisági aggályok és korrupciós kockázat miatt felfüggesztették, az ún. n+2-es szabály szerint pedig ebből kétmilliárd eurót az ország végleg el is veszített, mivel az adott évre allokált forrásokat az előző kormány nem tudta időben lehívni – Magyar azt szeretné, hogy ezt a 2028–2034-es költségvetésben megtérítsék Magyarországnak, ahogy a 200 millió eurós migrációs bírsággal és napi egymillió eurós büntetéssel is már valamennyivel több mint egymilliárd eurót veszített az ország.

Ezzel a többi tagállam valószínűleg nem fog egyetérteni, elvégre mindenki a saját borítékának a növelésében érdekelt, így ha Magyar felhozza ezt, valószínűleg komoly vitát generálhat róla.

Magyar a csúcsot megelőző sajtótájékoztatóján arról beszélt, nem számít nagy vitára, és szerinte inkább technikai jellegű kérdésekről tárgyalnak majd, azonban ez leginkább attól függ, hogy Costa mennyire próbálja a tagállamokat egy irányba terelni, hogy még idén megszülethessen a megállapodás.

Az MFF-ről való tárgyalást ugyanis a mostani csúccsal Costa a saját kezébe veszi, és a decemberi csúcson már véglegesíteni szeretné azt. Ugyanakkor a jelenlegi távoli álláspontok és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök által kiírt előrehozott spanyol választás miatt ez az eleve ambíciózus célkitűzés még kétségessebbé vált.

Sor kerül Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij találkozójára, de a találkozónak a médiavisszhangja nagyobb lesz, mint a hossza

Hazánk szempontjából a kétnapos csúcs másik kiemelt témája még csak nem is a csúcshoz tartozik, ugyanis Magyar Péter a csúcs mellett találkozik pénteken az Európai Tanács ülésére szintén meghívott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Magyarország és Ukrajna vezetői közötti bilateriális találkozóra legutóbb még 2024-ben került sor, amikor Orbán Viktor az általa csak „békemissziónak” nevezett útja során látogatott Kijevbe, hogy másnapi moszkvai útjával a Kijevben megkezdett kapcsolatok normalizálását gyorsan le is zárja.

Téma Magyar és Zelenszkij találkozóján akadna bőven, ugyanakkor Magyar szerint nagyjából egy tizenötperces megbeszélésre kerül majd sor,

ahol a miniszterelnök azt várja az ukrán államfőtől, hogy megerősítse a már hivatalban lévő Magyar-kormánnyal letárgyalt megállapodás végrehajtását, ami rendezné a kárpátaljai magyar kisebbség jogait.

Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének épületében 2026. október 14-én

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

A találkozóra azután kerül sor, hogy a héten az ukrán parlament, a Rada megszavazta a magyar nyelvű oktatást biztosító törvényjavaslatot, amit korábban Magyar a találkozó előfeltételének szabott.

Zelenszkij ugyanakkor nemcsak a magyar kormányfő miatt utazik Brüsszelbe, hiszen a csúcs egyik fő témája továbbra is az ukrajnai háború, ahol az ukrán elnök beszámol a háború jelenlegi állásáról, és országa további támogatása mellett fog érvelni az állam- és kormányfőknek.

Ukrajna ugyanis továbbra is hideg és nehéz télnek néz elébe, Oroszország pedig tovább folytatja az ukrán energetikai infrastruktúrák elleni támadásokat, hiába jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy a felek energetikai tűzszünetet kötöttek.

Zelenszkij számára amiatt is fontos a csúcs, hogy megerősítést szerezzen Európától országa támogatására,

miután Donald Trump amerikai elnök egy, az árakat érdemben nem igazán befolyásoló, viszont Oroszország számára a diplomáciai elszigeteltséget megszüntető megállapodás során orosz dízelt juttasson az Egyesült Államoknak – a csúcsot lezáró konklúzió legutóbbi tervezetében erre egy mondat erejéig ki is térnek majd a tagállamok, amiben sajnálatukat fejezik ki az orosz dízellel szemben kivetett amerikai szankciók ideiglenes felfüggesztésére.

Az EU bővítéséről és a magas energia elleni fellépésről is tárgyalnak a tagállamok

A csúcson a tagállamok emellett megvitatják az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság legutóbbi javaslatát, hogyan lehetne felkészíteni a nemzetek feletti szervezetet a bővítésre, valamint hogyan lehetne felgyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat is a tagjelölt országokkal.

Ennek lényege, hogy bizonyos témákban a tagállamok átállnának a minősített többségi döntésre az egyhangú helyett, valamint az új tagállamok egy tizenöt éves próbaidőszakban kezdenék meg működésüket, ami során a jogállamiság leépítése, vagy a lojális együttműködés megsértése miatt akár el is veszíthetnék a szavazati jogaikat – Marta Kos bővítésért felelős biztos ezt úgy írta le, a javaslat célja, hogy nem akarnak több Orbán Viktor az EU-ban. 

Emellett a ceutai válság után az illegális migráció is jóval nagyobb teret kap a csúcson, ami kapcsán éles vitára lehet számítani Pedro Sánchez spanyol és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök között, akik teljesen másképp állnának a problémához – ráadásul Olaszország még Spanyolország kizárását is követelte a szabad mozgást biztosító schengeni övezetből, így a két ország viszonya bőven hagy maga után kívánnivalót.

Azonban nem a migráció az egyetlen, ahol a figyelem középpontjába ismét az olasz kormányfő kerül, hanem a növekvő energiaárak kapcsán is. Abban mindegyik tagállam egyetért, hogy a problémát kezelni kell, és uniós szintű döntésekre van szükség, azonban a hogyanban már kevésbé van egység.

Olaszország például azt szeretné, hogy az uniós szabályokat ideiglenesen enyhítsék, hogy a tagállamok célzott és átmeneti intézkedésekkel mérsékelhessék az energiaválságot, ugyanakkor több tagállam ezt ellenzi, mert szerintük ezzel a fosszilis energiahordozók felhasználását növelné, és visszavetné a zöld átállást célzó beruházásokat.

Meloni emellett öt kollégájával együtt uniós szintű különadó bevezetését javasolná a magas energiaárak miatt nagy bevételeket realizáló olajipari vállalatoknál, ugyanakkor ebben szintén nincs egyetértés a tagállamok között.

A kétnapos csúcs csütörtök reggel tízkor kezdődik, és pénteken egy munkaebéddel fejezik be. giahordozók felhasználását növelné, és visszavetné a zöld átállást célzó beruházásokat.

(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök megérkezik az Európai Tanács 2026. június 18-án, Brüsszelben tartott ülésére. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)

Értékeld a cikket!

Mennyire volt hasznos vagy érdekes? Adj 1–10 csillagot!

Még nincs értékelés. Légy az első!